Kedves Olvasóim!
Én, személy szerint az angol labdarúgás elkötelezett híve vagyok, de minden évben megtetszik egy másik bajnokság is. Természetesen ez nem csak így intuitívan jön, jól ki kell ezt érdemelni nálam. Tavaly a spanyol bajnokság izgalmai tartottak lázban, idén viszont eddig a legjobb meccseket a Serie A-ból sugározták számomra. Lüktető játék, kapuk előtti izgalmak, futkosás fel alá, és gólok (igen többes számban, amely digó barátainktól merőben szokatlan), ez kell a focit kedvelő népnek.
Kezdjük a címvédővel. A kisebbik milánóiak keretében sok minden nem változott, a góré „csatárt vegyünk vazze!” taktikája is állandóan van jelen évek óta, de kezdi végre felismerni, hogy azért jóból is megárt a sok, és nem kell 7 csatár, amely poszon ugye egyszeerre maximum 2 található meg a gyepen, így Recobát, aki azért nem gyengítené a csapatot, kölcsönadták a Torinónak. De még így is tök felesleges annyi ék, és a meccs előtti kiválasztásukat sem úgy végzik, hogy összeeresztik őket, mert akkor mindig az Ibrahimovic Adriano páros kezdene, de a brazilnak esélyes sincs bekerülni a csapatba, amit azért nem feltétlenül értünk. Így marad Suazo szerepeltetése, aki mondjuk nem volt filléres, mert 14 millát vesztegettek rá, de teljesen megérte, mert még egy gólt sem lőtt. Így marad az, hogy a svéd lövöldözi befelé a labdákat, elég nagy eredményességgel (6-nál jár), ha azonban kidől a sorból akkor ki tudja, mi lesz. A csapat motorja és esze Stankovic (a kedvencem ebből a bandából) és az északi bosnyák azért kihúzza a slamasztikából a csapatot, ha ők nem lennének még így se menne, pedig azért így sem fényes, tavalyi önmagukhoz képest (bár még veretlenek, még).
A Roma kezdeti lendülete lankadni látszik, bár a sorsolás sem mondható igazi mázlistának (Juve, Fiorentina, Inter, Man. Utd), Tottiéknak izzasztó hetük lesz még, bár az első két rangadón 2-szer 2-2-es iksz a nevük mellett azért nem olyan rossz. Nagy mozgás itt sem volt, a legdrágább Ciccinho azért nem fogja megváltani a világot, mint azt a Realnál sem tette meg. Juan a védelem közepére viszont nem rossz üzlet. Egy baj van a farkasokkal, hogy a karmester és a gólvágó az egy és ugyanaz a személy, és Francesco nélkül nem Roma, a Roma. Bár vannak ügyesek még a csapatban, Aquilani, Mancini, Giuly, akik azért vihetik a terheket, de az igazi nagy rangadókon nagy szükség lesz a csékára. Ha nem rugdossák szét a Roma megatározó játékosait agresszív olasz kopasz bácsik, akkor harcolhatnak a scudettoért is akár.
Azért van baj Milanóban gazdagon, AC-ék Milanjánál főleg. A játékosállomány java azért már leélte focikarrierje delelőjét, és olyan rettentő fiatalításba sem fogtak a vörös-feketék, azért még mindig az ő keretük a legértékesebb szerte Itáliában, és amíg a tulaj pénztárcája jó vastag addig ez így is marad. Azért a pénzt fogta idén derék Berlusconi mester, aki a fiatal ígéret Patoért és a Realos Emersonért volt csak hajlandó fizetni, mondjuk ez előbbi játékos az egyenlőre a nesze semmi fogjad jól státusban helyezkedik el, ugyanis az év végéig nem léphet pályára tétmeccsen. A Milan vezetésben még mindig él a Seva-reneszánsz lehetősége, és az a 2 kiló pénz sem csillapítja sírógörcsüket, amit az orosz kolléga tudott kiperkálni az ukrán barátjáért. A játék remekül megy a csapatnak és mindaddig így is marad, amíg a világ 3 legjobb játékosából 2 itt játszik és megy a „Pirlonál a labda. Zseniális passz! Kaká lő! Gól!”, de sajnos a befejezés hiányzik és a „Gól” helyett a „Mekkora helyzet volt!” szóösszetétel pattan le szánk csücskéről. A derék Milan pedig meccsről meccsre megszívja. Jó gyorsan vezetést szereznek, majd addig támadnak és játszanak hitetlenül tetszetősen, amíg az ellenfél berámol nekik egyet-kettőt. Mindezt olyan tökélyre fejlesztették, hogy fele annyi pontjuk van, mint az élen állóknak. Nem lesz ez így jó, kéne egy rendes csatár (Bocs Pippo!), de kétségünk ne legyen afelől, hogy feltámadnak és elindulnak, mint a talajvíz. Bízom benne, már csak azért, mert egy tucat Milan fant ismerek, és nem akarom, hogy sírjanak.
Jöjjön a megye 2-őből frissen felkerült torinói óriás, az öreg hölgy. Azonban a csapat gerincét nem ő, hanem öreg urak alkotják. A nagy hármas (Nedved, Del Piero, Trezeguet) még mindig jól kevergetik a zsugát, eredményesek is gazdagon, de ki tudja, hogy meddig tart ez ki. Bár az ikonként tisztelt Alex játéka már azért jobban megkopott, mint a két másik említetté, nem igazán tudja újra felvenni az első osztály ritmusát. Ez a hivatalos álláspont, azonban szerintem konkrétan nem lát a gőgtől! „Figyejjé kiccsávó! Nekem adjad a labdát, mert én gólkirály voltam tavaly!” Egy osztállyal lejjebb és egy évvel korábban, feletted is eljár az idő Alex! Amit a Roma elleni tizenegyesnél művelt, azon pedig kiakadtam, mint az órarugó! Hogy lehet így lőni egy büntetőt. Beléphet, az elkúrtam, mint Robbie Baggio klubba. Ám találhatók a Juvéban rendes focisták is, elsősorban Jorge Andrade, Boumsong, Tiago, Salihamidzic, Iaquinta sorolható ide, akik rendes felkészítés mellett még sokáig repíthetik a torinói szekeret. Úgy gondolom, hogy Deschamps mester kirúgásával várhattak volna még vagy 2 hetet, és akkor megkaparinthatták volna ex-edzőjüket a nagy Capellot. Ám így is ádáz harcban ott lesznek az elejében, és véres leheletük végig érződni fog az előbbi három csapat tarkóján.
A Fiorentina sem tűnik szárnyaszegett csapatnak, bár az óriás Luca eltávozott, a csapat és formája megmaradt, remekül összeválogatott a nagyképű sztároktól mentes banda biztosan elcsíp egy UEFA-kupás helyet magának. Stabil védelem, labdabiztos középpálya és veszélyes csatársor, minden edző álma, és a firenzeiek ebből a 3-ből minden meccsen legalább kettőt üzembiztosan le tudnak hozni, csak más-más felállásban. A híresen spúr Lazio idén sem verte el a nagy pénzt az átigazolási piacon, ennek ellenére idei jó szereplésük felől sem lehet kétségünk. Minden tulaj álma, kevés pénz, jó csapat jellemzőt sikerült átmenteni, és valószínűleg a római csapatból inkább veszik ki a pénzt, és mint üzleti vállalkozást használják. Ha végre nem csak ikszelnének, hanem a Ledesma – Rocchi – Pandev háromszög beindulna, akkor jó esély van arra, hogy a tulajok a jövő év végén is vehetnek maguknak egy-egy tűzpiros Ferrarit.
Remélem az eddig látott jó meccsek után még több élményben részesítenek égszínkék barátaink minket, büszke magyarokat, akik ugyebár 2 góllal jobbak náluk, mégis micsoda különbség mutatkozik a bajnokságok között!
Forza Italia!
